Unser Abenteuer - Südostasien für 7 Monate

Mit unserem Comfy-Bus erreichen wir Makassar um halb sechs in der Früh. Unser Flug nach Medan, Sumatra geht erst 12 Stunden später...
Wir schlendern etwas planlos über den wenig einladenden Flughafenbereich und entdecken zufällig ein Ibis Budget Hotel - wie gerufen Hier haben wir uns herrlich ausgeruht, frisch gemacht und das Internet (nach den Tag der Abstinenz bei Natsir) genossen, bis wir abends unseren Flug über Jakarta nach Medan antraten. Wir genossen einen gaaaaaanz langen Sonnenuntergang, da wir der Sonne entgegen geflogen sind

Nach unserer Ankunft im Amelia 2 Guesthouse in Medan bietet uns die sehr nette Besitzerin an, morgen gemeinsam mit ihrer Familie das Ende des Ramadan (Id-al fitr) zu feiern. Die meisten Restaurants und Geschäfte seien geschlossen, deswegen könnte es schwierig werden, etwas zu essen zu bekommen. Das Angebot nehmen wir dankend an, morgens um elf Uhr will sie uns abholen.
Wunderbar, dann schlafen wir jetzt erstmal - hatten wir zumindest gehofft. Allerdings ist in der Moschee nebenan noch "Allah akbar" angesagt, oder eher "ALLAAAAAAAAAH AKBAAAR!!!!!!!"
In Wikipedia findet man sogar den genauen Text, der typischerweise in Medan zu diesem Anlass gepredigt (meint: über Lautsprecher geschrien) wird:
"In Medan wird zunächst gemeinsam die folgende Formel rezitiert: Allāhu akbar (3x), lā ilāha illā Llāh, Allāhu akbar (2x), wa-li-Llāhi l-ḥamd („Gott ist groß (3x), es gibt keinen Gott außer Gott, Gott ist groß (2x), Lob sei Gott“). Auf diese Formel folgt dann eine längere arabische Lobpreisung Gottes, die von dem Vorbeter allein gesprochen wird." (https://de.m.wikipedia.org/wiki/Fest_des_Fastenbrechens)

Gegen drei oder vier Uhr nachts schlafen wir dann mit Ohropax in den Ohren endlich ein... Morgens sind wir pünktlich gerichtet um abgeholt zu werden. Nach eineinhalb Stunden Warten beschließen wir uns ein anderes Hostel für eine weitere Nacht in Medan zu suchen. Die Wahl fällt auf "House of Zaza Zizi", was sich als echter Fehlgriff entpuppen sollte. Im ersten Zimmer, welches uns angeboten wird, schimmelt es gehörig, dementsprechend stinkt es auch. Das nächste Zimmer wird vermutlich als Räucherkammer genutzt, im dritten Zimmer stinkt es widerlich nach Muff. Das vierte Zimmer hat zur Abwechslung ein Fenster und ist deswegen in einer annehmbaren Verfassung. Wir haben die eine Nacht überlebt

Später schreibt uns die Besitzerin unseres ersten Guesthouses eine Mail, sie konnte uns leider nicht abholen, da jemand aus ihrer Familie plötzlich ins Krankenhaus musste Wir hoffen, dass es demjenigen wieder gut geht!

In Rolands German Restaurant in Medan schlemmen wir uns seit fast zwei Monaten zum ersten Mal wieder durch deutsche Hausmannskost Welch ein Genuss!!!

Makasszart reggel fél hatkor értük el a Konforos buszunkkal. A gép pedig 12 órával késöbb indult Medánba Szumátrára. Kicsit céltalanul bolyongtunk a barátságtalan reptéren, de szerencsére felfedeztünk egy IBIS budget hotelt ahol aztán jót reggeliztünk, felfrissítettük magunkat és a Natsirnál töltött internetmentes napok után újra képbe jöttünk. Aztán indult a gép Jakartán keresztül Medánba és végignéztünk egy hosszú naplementét ugyanis nyugati irányba repültünk.

Miután beértünkaz Amelia 2 Vendégházba, a tulajdonosnő rögtön meghívott minket másnap reggel a családjához enni ugyanis a Ramadan vége (Id-al fitr) miatt minden zárva lesz. Ezt az ajánlatot rögtön elfogadtuk él megegyeztünk másnap 11 órában. Csodás, -gondoltuk hullafáradtan- irány az ágy! Sajnos a mecsetben 2 házzal arrébb máskét gondolták: Allah akbar! – kiabálták vagyis inkább: ALLLLLAAAAH AKKKKBAR!! – üvöltötte a betorzult, túlhajtott hangosbeszélő.

A Wikipédián még rá is bukkantunk, hogy mit is üvöltöttek a prédikátorok ezen jeles alkalomból Medánban. Közösen recsitálják: 3x Allahu akbar, 2x La ilaha illa Llah, 2x Allahu akbar, 3x wa li Llah i hamd ( Tehát: Nagy az Isten, Nincs más isten Allahon kívül, Dícsértessék Allahot) Aztán ezt követi egy hosszabb arab recsitálás amit az előimádkozó egyedül ad elő. Link a német szövegben.

Na végül éjjel háromkor vagy négykor füldugóval nagy nehezen elaludtunk. Reggel a megbeszéltekhez híven pontosan felkeltünk, de másfél óra várakozás után még mindig sehol senki. Ìgy durcásan elhatároztuk hogy átköltözünk a House of Zaza Zizi nevű hostelbe, ami mint kiderült egy igazi ballépés volt. Az első szobában amit felajánlottak mindenholpenész volt , levegőt nem lehetett venni, a második szoba úgy bűzlött mint egy füstölőkamra, a harmadik szintén levegőtlen és áporodott volt. A negyedik szobának végre egy ablaka is volt és elviselhető volt az állapot. Egy éjszakát átvészeltünk.
Késöbb írt nekünk az előő szállás tulajdonosa, hogy a családjában valakit sürgősen kórházba kellett szállítani, ezért nem tudott minket elhozni. Reméljük jól van az illető.

Roland német éttermében két hónapja először jól bekajáztunk egy kis német házikosztot. Micsoda élvezet nyami nyami! [/k]

Von Medan aus machen wir uns auf nach Bukit Lawang um den Orang-Utans einen Besuch abzustatten

Im Ida Guesthouse buchen wir einen Zwei-Tages-Dschungeltrek mit 5 anderen Leuten (1 Niederländer, 1 Französin, 2 Portugiesen, die in den Niederlanden leben, 1 Deutscher, der in Indonesien lebt) zu den Orang-Utans.
Am nächsten Tag starten wir gespannt in den Dschungel. Nach einem steilen Anstieg und etwa einer Stunde Marsch, entdecken wir den ersten Orang-Utan: ein magischer Augenblick, wie das stattliche Männchen uns aus seinem erhabenen Platz im Baum ruhig beobachtet.

Nach einem anstrengenden Tag (Berg hochkraxeln, runter schlittern - und wieder von vorne) freuen wir uns alle, als wir den Fluß vor unserem Nachtlager entdecken - die kühle Erfrischung ist mehr als willkommen!!
Der Abend wird perfekt durch das Abendessen und die lustige Unterhaltung durch unsere Crew - ein klein bisschen Zeltlagerfeeling
Zufrieden und kaputt sinken wir auf unsere dünnen Matten.
Früh morgens, noch vor dem Frühstück hüpft Loni in den Fluß - Kaffee braucht man danach nicht mehr Zum Frühstück erwartet uns eine wunderschöne und schmackhafte Überraschung, haben wir euch extra fotografiert!
Wir packen unsere Sachen und machen uns auf zu einer weiteren anstrengenden Wanderung bis wir an einem größerem Fluß ankommen. In der kräftigen Strömung macht das Plantschen extrem Spaß! Die Krönung unserer Zwei-Tages-Tour erwartet uns nach dem Lunch: Wildwasser-Rafting zurück nach Bukit Lawang! Sehr spaßig!

Insgesamt haben wir etwa 15 verschiedene Orang-Utans gesehen, von Müttern mit Babys über Männchen und älteren Damen war alles dabei

Eine besondere Affendame ist Mina. Ihr eilt unter Reisenden ein übler Ruf voraus (angeblich wird sie im Lonely Planet erwähnt), sie hat nämlich schon mehrere Leute angegriffen.
Unser Guide erklärt uns, warum: Vor zehn Jahren gab es noch Futterstationen in der Gegend. Als Mina mit ihrem Baby zu einer solchen Futterstation gekommen ist, hat ihr Baby den Halt verloren und ist runter gefallen. Ein Ranger beobachtete den Unfall und eilte dem Baby zu Hilfe. Dazu musste er Mina betäuben, da sie ihn nicht an ihr Baby lassen wollte. Auf dem Weg zum Krankenhaus ist das Baby leider gestorben. Seitdem denkt Mina verständlicherweise, dass ihr jemand ihr Baby weggenommen hat. Sie reagierte später aggressiv auf Menschen die ihr zu nah kamen. Inzwischen scheint sie die Angst der Menschen auszunutzen: sie verlangt nach Essen, wenn sie einem begegnet. Aus diesem Grund ist Mina der einzige Orang-Utan der in der Gegend noch gefüttert wird - clever die Dame

Außer Orang-Utans haben wir noch einige andere Tiere gesehen, aber seht selbst

Medán után indultunk Bukit Lawangba Orang Utan látogatóba. 
Az Ida vendégházban leszerveztünk egy kétnapos Dzsungeltúrát öt másik emberkével együtt. (1 holland fazon, 1 francia leány, 2 Hollandiában élő Portugál és egy Indonéziában élő német fizikus) Másnap indult az izgatott menet. Egy órás kemény felfelémászós mars után belebotlunk az első Orang Utánba. Egy mágikus pillanat ahogy a méltóságteljes hím a magasban ülve nyugodtan fürkészett minket.
A kemány nap után amit hegyekre mászással, hegyről lekínlódással és ezen pontok rendszeres ismétlésével töltöttünk, fültől fülig érő mosollyal robogunk be folyóparti szállásunkra majd egy szempillantással késöbb a hideg folyóba hűsölni.

Az este tökéletes hangulatan telik a finom vacsora után a tábortűz mellett. Vezetőink az ellátmány mellett tréfás dzsungeljátékokkal és rejtvényekkel szórakoztattak minket.
Elégedetten és holtfáradtan zuhanunk vékony és kemény matracunkra.
Másnap még reggeli elött Loni beszögdécselt a folyóba minek frissítő hatására még a kávéjáról is lemondott. Egy csodás reggelit kaptunk meglepetésnek a fotós dokumentációt alább találjátok.
Pakolás után megindultunk a dzsindzsásba. Ùjabb megeröltető nap után elértünk egy nagyobb folyó patjához, ahol aztán az erős sodrásban igazán élvezetes volt lubickolni. A túra megkoronázásaként leraftigoltunk a folyón, vissza egészen Bukit lawangig.

Összesen kb 15 különböző Orang Utánt láttunk a Babyktől kezdve a hímekig és öreg hölgyekig. A különlegesen rosszhírű majomhölgyet Minát is megismertük. Neki szokása a vandorokat megtámadni.
A vezetőnk elmesélte hogy 10 évvel ezelött Mina Bébije leesett az etetőplattformról és súlyosan megsebesült. Egy vadőr odasietett és megpróbálta korházba vinni a fiatal majmocskát. Anyjától csak altatás árán tudták elválasztani a sérültet. Ùt közben a kismajom belehalt a sérüléseibe és azóta Mina azt gondolja, hogy az emerek miatt vesztette el gyermekét. Ezért reagált agresszívan az emberekre. Manapság viszont ravaszan kihasznál mindenkit aki területén áthalad. „Adj gyümölcsöket! Ha nincs akkor megverlek! Csak ennyi? Na akkor pucolj innen!“ Ő különben az egyetlen aki még rendszeresen etetnek.

Orang utanokon kívül még sokféle állatot láttunk. Nézzétek a képeket!
[/k]

Zurück im Guesthouse sind alle Mann glücklich, hungrig und ziemlich kaputt. Am nächsten Tag gönnen wir uns einen privaten Fahrer um nach Medan an den Flughafen zu kommen. Von dort geht es abends nämlich weiter...

A vendégházba visszaérve mindenki elégedett és fáradt. A következő napon kibérelünk egy privát autót vissza Medánba direkt a reptérre ugyanis onnét repülünk este tovább….